Hamburgi Muskotályos szőlő

hamburgi muskotály világszerte ismert; a legfinomabb ízű csemegeszőlő-fajta. Származása bizonytalan. Egyes nemesítők szerint az alexandriai muskotály és a frankenthali trollinger fajták keresztezésével állították elő. Magyarországra a 18. század közepén került és 1956-ban vált államilag minősített szőlőfajtává. Termőterületeit világviszonylatban 20.000 hektárra becsülik (1999-es adat). A hamburgi muskotály legnagyobb ültetvényi Kaliforniában, Franciaországban – kb. 3.880 hektár, Görögországban – 3.800 hektár Romániában – 2.900 hektár, Uruguayban – 1.800 hektár, Portugáliában – 800 hektár, Olaszországban – 314 hektár, Ausztráliában – 67 hektár és Dél-Afrikában – 32 hektárt tesznek ki.

Jellemzői

Közepes növekedésű és terméshozamú, de rendkívül finom, muskotályos ízű, tetszetős csemegeszőlő-fajta. Fürtje nagy, laza, igen mutatós; bogyója igen nagy, ovális, sötétkék. Viszonylag későn szeptember végén, október elején érik. Téli fagyállósága jó, de rothadásra hajlamos. További hibája, hogy bogyóinak mérete és színezettsége nem egyenletes, kocsányzata, fürtnyele könnyen törik, rosszul szállítható. Bora igen jó, muskotályos, alacsony savtartalmú asztali bor.

 

A szőlő olyan régi növénye az emberiségnek, hogy már a Bibliában is találkozhatunk vele. Noé a világot elpusztító özönvíz után szőlőt ültet, és így köt szövetséget Istennel, a szőlőből készült bor ettől fogva kapcsolatot jelent a fenti hatalmakkal. Krisztus egyik szimbóluma a szőlőtőke, az utolsó vacsorán elfogyasztott kenyér és bor pedig azóta része az egyházi liturgiáknak. A gyümölcsnek a görögök vallásában is központi szerep jutott. A bor és a mámor istenét mi más is jeleníthetné meg, mint a kacsokkal kúszó, indás szőlő, a mindenhová eljutó, túláradó életöröm jelképe.

 

Teljes értékű táplálék

Mi okozhatja a szőlőnek tulajdonított ekkora hatalmat? A kenyér és bor ősidők óta elválaszthatatlan együttese a szimbólumokon túl rendkívül egészséges is. Ennek belátásához azonban tudnunk kell, hogy a keleti népeknél a bor fogalma a frissen préselt szőlőlevet jelenti, s ez később tévesen értelmezve borként került át a Szentírásból a köztudatba.

Akár napokig fogyaszthatunk csak szőlőt és gabonaféléket (pl. barna kenyeret), hiszen szinte minden, a szervezet számára fontos tápanyag megtalálható bennük. A szőlő jó káliumforrás, és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitamint (az összes B-vitamint, valamint C-vitamint) is tartalmaz, bár a káliumon kívül a többi mikrotápanyagból csak kisebb mennyiséget. C-vitamin-tartalma például huszad része a kiviének.

A káliumnak köszönhetően jó vízhajtó, elősegíti az anyagcseretermékek kiürülését a veséken át, segít a vese- és hólyagkövesedés megszüntetésében, valamint csökkenti a premenstruációs tüneteket. Tisztítja, méregteleníti a bélrendszert, fokozza az epeelválasztást és a bélmozgást, ugyanakkor a nagy mennyiségben elfogyasztott szőlő a vizelet savasságát is jelentősen csökkenti. A gyümölcs, de különösen a frissen préselt szőlőlé nemcsak az emésztést segíti, hanem hatékony idegerősítő, feszültségoldó és regeneráló táplálék is egyben. Azonban mint minden otthon préselt gyümölcslevet, a szőlő levét is mindig hígítsuk fel vízzel fele-fele arányban, mert e nélkül puffadást, hasmenést okozhat. Cukorbetegek, szoptatós anyák és bélhurutban szenvedők ne folytassanak szőlőkúrát!

A szőlő alacsony energiatartalma mellett (100gramm-ban 74 kcal) 80%-ban tartalmaz vizet és rosttartalma is említésre méltó, így minden fogyókúránál, tisztítókúránál használható. Cukortartalma viszont igen magas, bár ez könnyen felszívódó, természetes szőlőcukor, gyors segítségének különösen koncentrációt igénylő szellemi feladatok vagy nehéz fizikai munka esetén vehetjük hasznát.

A szőlőhéjra sajnos könnyen rátelepszik a piszok például föld, penész, mérgező légszennyezőanyagok, vagy növényvédőszerek maradványai, ezért evés előtt a szőlőt mindig alaposan mossuk meg!

Az almához hasonlóan igen jól tárolható; pincehidegben, szétterítve még januárban is kellemes őszi ízeket tud nyújtani. Népszerű a déli édes szőlők aszalt formában történő tartósítása, a mazsola. Egész évben kellemesen egészíti ki táplálékainkat, édesítésre is alkalmas. Néhány lelkiismeretlen termelő és kereskedő azonban a könnyebb eltarthatóság végett kénezi a csemegét, ami ártalmas az egészségre. Felhasználás előtt mindig vizsgáljuk meg, hogy nem kénese, a kénezett mazsolát alaposan mossuk át, és áztassuk egy kicsit!

Az egészség apró őrei: fitovegyületek

A gyümölcsben többfajta polifenol tálható, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét – nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek “gyógyszerének” tartják. Ezek közül a kémiai vegyületek közül több az addig ismert legerősebb antimutagén hatást fejtette ki állatkísérletekben, emellett antioxidáns aktivitással is rendelkezik, így kedvez a rák megelőzésének. A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályzásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket.

Kanadai kutatók megállapították, hogy mind a szőlőszemek belsejéből, mind a héjából készült kivonat többféle vírust – köztük a gyermekbénulást okozó vírust és a herpeszvírust is igen erélyesen inaktiválta. Ez a tulajdonsága a polifenolok családjába tartozó tanninnak köszönhető, ami a vírus felszínéhez kötődve megakadályozza annak a sejtreceptorhoz való kapcsolódását, ezáltal a fertőzés kialakulását. A vörös szőlőben található polifenolok és tanninok azonban az arra érzékenyeknél migrént válthatnak ki.

A vörös szőlő apró magjaiból készült (bio)flavonoidtartalmú kivonat Európában az egyik leggyakoribb gyógyhatású készítmény. A flavonoidok hatékony antioxidáns tulajdonsággal bíró növényi vegyületek, melyek a szabad gyökök roncsoló hatásától védik a szervezetet. A szőlőmagkivonat többszörösen felülmúlja a C- vagy az E-vitamin antioxidáns hatását, szívbarát és rákellenes tulajdonságai miatt vált népszerűvé. Javítja az erek állapotát; csökkenti a szívinfarktus és a szélütés veszélyeit, erősíti a hajszálereket, fokozza a véráramlást. Antioxidánsként védenek a sejtek genetikai anyagát érő hatások ellen, amelyek a rák kialakulásában játszanak szerepet.

A vitatott nedű

A vörös és fekete szőlő – ellentétben a zöld szemű fajtákkal – gazdag antioxidáns hatású (bio)flavonoidokban, melyek a szabad gyököket közömbösítve védelmet nyújthatnak a rák, az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegségekkel szemben. A gyümölcs e jó tulajdonságaiban a belőle készült bor is osztozik. Számos vizsgálat egybehangzó véleménye szerint napi 1-2 deci vörösbor elfogyasztása elsősorban a középkorú és idősebb férfiaknál csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Csökkenti a vérrögképződés veszélyét, de nem mérsékli a vér koleszterinszintjét, sőt újabb kutatások kimutatták, hogy napi 1-2 pohárnál több vörösbor még emelheti is a koleszterinszintet, s ezzel fokozhatja az érelmeszesedésre való hajlamot. Étkezés közben fogyasztva a bor (nem csak a vörös) segíti az ételben lévő vas felszívódását.

A gyümölcs termésén kívül felhasználják leveleit, hogy vajat, húst csomagoljanak bele, magjaiból pedig finom olajat préselnek. Gyakran áztatnak borba fűszer- és gyógynövényeket. Hajtásának nedve frissíti a szemet. Kevesen tudják, hogy a szőlőlé besűrítéséből lesz a törökméz.

A szépségápolásban is használhatjuk a szőlőlevet. Pár csepp citromlével, hintőporral és olajjal összekeverve frissítő arcpakolást nyerünk. Az éretlen szőlőfürt kipréselt leve fehéríti a bőrt, míg a szőlő metszésekor keletkezett nedvvel szeplőinket halványíthatjuk.

A népi orvoslás a szőlőt számtalan jó tulajdonsággal ruházta fel. Könnyen emészthető, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetően minden olyan bajra ajánlották, ami nehéz emésztéssel járt, vagy épp annak volt a következménye (pl. székrekedés, vese- és májbajok, vagy aranyér). Az idegrendszer kiváló táplálékának, az elveszett izomenergia pótlójának tartották (gondoljunk csak a szőlőcukorra). Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként alkalmazták. Tisztító hatásánál fogva köszvény, asztma és reuma kezelésére is használták.

Érdekességek:

Szőlőmagolaj

A szőlő magjait kipréselve azokból igen finom, nagyon halvány, szinte semleges ízű olaj nyerhető. Ez az egészséges folyadék rendkívül gazdag többszörösen telített zsírsavakban. Főzésre is használható, de legízletesebb természetes állapotában például salátaöntetként alkalmazva. (Majonéz készítésére is kiváló.)

A könnyű olajat az aromaterápiában hordozóolajként használják. A bőr könnyen beissza, valamennyi bőrtípus ápolására kiváló (testápolóként és masszázsolajként is), enyhe összehúzó hatása erősíti és feszessé teszi a bőrt. Minden alapolajjal társítható, különösen frissítő illóolajok gyakori vivőanyaga.